A Találj Magadra Egyesület sérült gyermeket nevelő nők önszerveződő közösségéből alakult.

Az Egyesület alapító tagjai egy munkaerő-piaci tréningen találkoztak először, amelyet fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nőknek hirdettek meg. Néhány lelkes anya a gyakorlatban is hasznossá akarta tenni a tréningen megszerzett tudását,ezért az Adjuk össze honlapján gyűjtést indítottak, hogy a befolyt összegből megszervezhessék az Adj egy lélegzetnyi időt! elnevezésű kezdeményezést. Őket, pontosabban minket is meglepett az óriási siker. Nagyon pozitív, támogató és a folytatásra biztató visszajelzések érkeztek. Ezen a sikeren felbuzdulva indultunk a DM Együtt egymásért – Jótettekkel egy jobb világért elnevezésű pályázatán. Nyertünk a Találj magadra, találj társakra! c. projektünkkel, amely sérült gyermeket nevelő anyáknak kínált önismeret- és kompetencia-fejlesztésen, érdekérvényesítési és kommunikációs technikákon alapuló képzést, közösséget.  Akkor még mi sem sejtettük, hogy ezzel mi vette kezdetét …

A tréning során igazi csapattá kovácsolódtunk össze, együtt maradtunk, s azóta is havonta találkozunk. Fontosak lettünk egymás számára.Sokat tanulunk egymástól, erős támaszai vagyunk egymásnak, s igyekszünk minél több sorstárs szülőnek is segíteni a programjainkkal. Hogy ezt minél hatékonyabban tudjuk tenni, 2018-ban egyesületet alapítottunk.

Mi a saját életünkben szembesülünk azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a legtöbb érintett családban meg kell küzdeni. Ezért olyan programokat valósítunk meg, amelyek a hasonló helyzetben levő nők igényeire válaszolnak.

Saját élményeinkre alapozva fontosnak tartjuk azt is, hogy a sérült gyermeket nevelő anyák átélhessék a közösséghez tartozás nagyszerű érzését, hogy egymást erősítve – minden nehézség ellenére – rendelkezhetnek a saját életük felett. Ez az élmény többnyire elvezet odáig, hogy tudatosabban és hatékonyabban érvényesítik érdekeiket életük fontos területein.

Az Egyesület azért jött létre, mert a sérült gyermeket nevelő szülők jelentős hátrányokat szenvednek gyermekeik fogyatékossági típusától és súlyosságától függetlenül. Különösen a nők kerülnek hátrányos helyzetbe mind a munkaerő-piacon, mind a rekreációs lehetőségek terén, mind a szociális és társas kapcsolatok terén, s általánosságban elmondható, hogy a saját életük feletti kontroll lehetősége szűk keretek közé szorul.

Az Egyesület elsődleges célja ezen hátrányok  tudatosítása az érintettekben, valamint szélesebb társadalmi körben is annak érdekében, hogy a sajátos, többszörösen hátrányos helyzetet eredményező élethelyzet akadályait le tudják győzni.

Integritás és komplex megközelítés jellemző programjainkra és kezdeményezéseinkre.

A sérült gyermeket nevelő nők helyzete több, egymással összefüggő terület együttműködésével és fejlesztésével valósítható meg. Ezek közül, mi  négy ügyre fókuszálunk:

A sérült gyermek gondozását 98%-ban az anya látja el. Ő az, aki feladja a karrierjét, a szociális kapcsolatait, megfosztva magát az otthonon kívüli, és a többségi társadalom által elismert munkavégzéstől, így  az önálló jogú jövedelemtől is. 

A munkaerő-piaci visszatérést, munkahely megtartását egyéni konzultációval, segítő beszélgetéssel és csoportos programokkal, tréningekkel valósítjuk meg. A saját jogú jövedelem megteremtése csökkenti az anyagi kiszolgáltatottságot, teret ad a saját jogú döntések meghozatalának.

Ennek érdekében Társadalmi vállalkozás keretén belül indítjuk el azokat a  szolgáltatásainkat, melyeket az érintett anyáknák ingyenesen biztosítunk.

A szolgáltatásokat és a programokat eltérő fejlődésű gyermeket nevelő édesanyák nyújtják, szakmai kompetenciáiknak megfelelően, ezzel segítjük őket a munkaerőpiaci részvételhez.

Bővebben:

https://www.talaljmagadra.hu/szolgaltatasaink

https://www.talaljmagadra.hu/programjaink

A napi 24 órás, élethosszig tartó gondozási feladatok mellett a saját jogon rendelkezésre álló idő megteremtése is sok esetben lehetetlen a sérült gyermeket nevelő anyák számára.

Az önálló jogú jövedelem és munkavégzés hiánya miatt többnyire saját magukra nem tudnak elég figyelmet fordítani, megfeledkeznek, lemondanak az öngondoskodás fontosságáról. Kapcsolódásuk többnyire a gyermekükkel kapcsolatos teendők ellátásában történik. Anyagi kiszolgáltatottságuk miatt nem tudnak olyan lehetőségeket igénybe venni, amely a feltöltődésüket, kikapcsolódásukat szolgálná.

Ingyenes programjainkkal ahhoz segítjük hozzá az anyákat, hogy legyen lehetőségük magukra, céljaikra, szükségleteikre, testi és mentális egészségükre figyelni, és ennek fontosságát felismerni.

Bővebben:

https://www.talaljmagadra.hu/programjaink

Az élethelyzetből adódóan az elszigeteltség,  az emberi kapcsolatok megritkulása jellemző a gondozást végző szülőkre – nem átmenetileg, hanem hosszútávon: évekre, akár évtizedekre. A közösség megtartó ereje, megerősítő hatása, támasza és erőforrásai elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljes életet élhessünk. A közösségben a tapasztalat- és tudásmegosztás, az értékesség megélése, a figyelem megtapasztalása, a közös tevékenységek, aktivitások megvalósítása adja meg a biztonságot, az önmagunkért és egymásért cselekvés, a kölcsönösség megélését. Találj Magadra csoportjainkban ez a legnagyobb megtartó erő.

Bővebben:

https://www.talaljmagadra.hu/programjaink/beszelgeto-sorstarsi-csoport

A hosszú otthonlét, a tervezhetetlen jövőkép, a kiszolgáltatottság és az elszigeteltség az önbecsülés és önbizalom csökkenéséhez vezet. Egyik fő célunk, hogy minden sérült gyermeket nevelő nő értékesnek érezze magát, hasznosítani tudja tudását és értékeit, és elismerjék azért, amit tesz.

Célunk, hogy az érintett anyák felismerjék, hogy a láthatatlan munka érték, az amit a gyermekük élethosszig tartó gondozása érdekében tesznek nemcsak egyéni érték, hanem családi és társadalmi szempontból is fontos és megbecsülendő munka.

Meggyőződésünk, hogy a sérült gyermeket nevelő nők komplex helyzetét több, egymással együttműködő szervezet, kezdeményezés tudja javítani. Célunk, hogy együttműködő partnerségekkel, és a társterületekkel foglalkozó intézmények és szervezetekkel létrehozott koalíciókban egymás munkáját kiegészítsük, erősítsük. Ezért fontosnak tartjuk a rendszeres kommunikációt és információmegosztást.